Április 11-én, pénteken délután kerékpártúrára indultunk az iskola udvaráról. 30 bátor diákkal, akik ekkor még nem tudták, mire is vállalkoznak. Vezetőnk Vock Balázs, a kerékpárok nagy mestere volt, aki az erdőben megmutatta nekünk a hegyre vezető utat. Bár voltak közöttünk néhányan, akik már Vinyében pihenőt kértek és Mónika nénivel egy rövidebb túrára mentek. De a csapat nagy része nekivágott az erdei emelkedőnek, bár Martin már az elején azt mondta: „Én ezt már nem bírom!” A lányok és fiúk sűrűn emelgették az üdítős üvegeket, míg elértük a Pápalátó-követ. Rövid nézelődés után feltűnt, hogy Martin, aki eddig a sor végén baktatott, most már ott sem baktat… Balázs a keresésére indult, szerencsére sikeres volt a nyomozás. Martin hamar előkerült, a hazaúton nem is mozdult Balázs mellől… sikerült a többiek biciklijével is közelebbi kapcsolatba kerülnie, folyton a lányokkal akadt össze 🙂 A meredek hegyről szűk, köves ösvényen vezetett le az utunk, de alig értünk a völgybe, tátott szájjal néztük Balázst, aki letekert ezen a szakaszon esés nélkül, ahol mi még a biciklit tolva is féltünk… Csengének még a bicikli toláshoz is segítség kellett, de Kornél nagyon lovagias volt… A túra fénypontja a vinyei pihenő volt, ahol csupa finomság várt bennünket: üdítőt, csokit és lángost is kaptunk Orsi nénitől, de a szép, zöld pólónak örültünk legjobban 🙂 A délutáni tanulószoba helyett máskor is nagyon szívesen tekerünk egyet Balázzsal az erdei utakon 🙂 Köszönjük Balázsnak és Orsi néninek!