Száz év óta ez a szó minden magyar szívében egyet jelent a pusztítással, a megaláztatással, egy, a háborúban vereséget szenvedő ország szétdarabolásával, a világtörténelem egyik legszégyenletesebb feltételekkel aláíratott békekötésével, melyre még az egyik győztes tábornok is azt mondta: Ez nem béke, ez fegyverszünet húsz évre.
Igaza lett, de a Versailles-ban megalázott államok újabb háborút vesztettek, mely után sosem látott pusztítás maradt. A megalázó békefeltételek véglegessé váltak.
Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én voltak kénytelenek aláírni Magyarország képviselői a hazánk sorsát örökre meghatározó békedokumentumot, melyet a mai napig nem oldott békévé az emlékezet. 2010 óta e nap a nemzeti összetartozás napja, minden magyaré határainkon belül és kívül. A szomszédos országokban ünnepnapként élik meg gyásznapunkat.
Vajon mikor jön el a valódi, a megbékéltető, az igazságos, az emberi, a testvéri béke?
